TURISZTIKAI CÉLPONTOK

Kolozs megye területét változatos tájegységei, különbözõ domborzati formái és természeti ritkaságai teszik színessé. Földrajzi fekvésének köszönhetõen központi helyet foglal el az országban, s ez idegenforgalmára is kihat. A Gyalui-havasok, a Vigyázó és a Torockói hegytömb nyúlánk csúcsai, völgyei és szorosai (Tordai,Túri-hasadék, Stanciului, Aranyos völgye), szakadékai és barlangjai (Varfurasul), továbbá a Fintinele,Tarnita-és Floroiu-tó (utóbbi antropikus vízgyûjtõ), a tordai és kolozsi sóstavak, a mezõségi mesterséges tavak, az ásványtartalmú forrásvizek régóta a turisták kedvenc látogatóhelyei. Mindezekhez a természeti látványosságokhoz hozzáadódnak még a régmúlt idõkbõl fennmaradt történelmi emlékmûvek, mûvészeti emlékek és eredeti néprajzi elemek.

Természeti turisztikai célpontok

A KOLOZSVÁRI BOTANIKUS KERT

Délkelet-Európa egyik legszebb és legteljesebb botanikus kertjét Alexandru Borza professzor alapította 1920-ban. A város déli részén található, 400-410 méteres magasságban, 14 hektáros területen. Egyenetlen talaja kedvez minden kontinens jellegzetes növénye és cserjéje fejlõdésének. A kert festõi hangulatát a Cigány -patak és annak három mellékfolyója is emeli, amelyek két egyenlõ részre osztják a területet.

SZAMOSFALVI FÜRDÕ

Kolozsvár keleti szomszédságában, körülbelül 4 km-re a központtól, 360 méteres magasságban fekszik a szamosfalvi üdülõ, egy alacsony mélységû sótömb tetején. Számos bikarbonátos, nátrium-kloridos és terápiás hatású rádióaktív forrásvizei különbözõ betegségek gyógyítására alkalmasak.

KOLOZSI FÜRDÕ

Kolozs község keleti részén, a Sós-völgy bal oldalán, 340 méteres magasságban helyezkedik el. Szelíd éghajlat, festõi táj és két vízgyûjtõ tó (Toroc és a Nagy-tó) teszik kellemessé a pihenést és különbözõ betegségek kezelését. Hideg-és melegfürdõk állnak a vendégek rendelkezésére, utóbbit a régi, római-és középkorban használt sóaknák helyén felgyûlt víz biztosítja.

KÉRÕI FÜRDÕ

A balneoklimatikus üdülõ 265 méteres magasságban, a hasonló nevû falu szomszédságában található. 1400 éve ismert fürdõhely, ásványvizeit már a rómaiak is használták. A szelíd éghajlat és a két melegvizû (18-20 C), bikarbonátos, kevés klorid-tartalmú, kénes forrás bor-és reumatikus betegségeket gyógyít.

TORDAI FÜRDÕ

Torda municípium déli részén található, 360 méteres magasságban, egy erdõk által határolt medencében. Fürdõit már a rómaiak is ismerték, a középkortól pedig a XVII. század végéig "Tordai sóaknák" néven szerepelt. Az üdülo legfontosabb tavai a Római-tó és a Fülemüle-tó. Vizét különféle betegségek, de leginkább a mozgásszervi megbetegedések kezelésére ajánlják.

TORDAI - HASADÉK

A Tordai-hasadék úgy keletkezett, hogy a Hesdát-folyó a Petrid-szikla mészkõtömbjeit vágta át 2 kilométeres hosszúságon. Lenyûgözõ szépségét, növényzetének és állatvilágának változatosságát már a római korban is értékelték. Függõleges falak, rendszertelenül szervezõdött sziklák és barlangok alkotják, utóbbiak közül a legfontosabbak a Calastur -barlang (751 m), a Denevér-barlang és a Cuptorului -barlang. A barlangok többnyire szárazak, ezért régészeti szempontból értékes kõkorszaki bronz-és kõeszközöket õriztek meg, sõt a késõbbi idõkben is, a tatárok betörésekor, búvóhelyül szolgált a helyi lakosok számára. A Tordai-hasadék közelében menedékház épült a turisták számára, 1385 méteres magasságban.

DÉSAKNAI FÜRDÕ

A 320 méteres magasságban, egy régi sófejtõ helyén fekvõ üdülõ felszerelt stranddal rendelkezik. Tavának vize 250 g/l koncentrátumú, fõleg reumatikus betegségek kezelésére javallott.

JÁRABÁNYA HEGYE

Járabánya községtõl 800 méterre, 1600 méteres magasságban emelkedik. Télen fõleg a síkedvelõk, nyáron pedig a vadászok és halászok látogatják. A környékén létesített turisztikai komplexum kiindulópontként szolgál az Öreghegy és a Runki-szoros felé.

VIGYÁZÓ-(Vlagyásza) HEGYTÖMB

Két észak felé ereszkedõ elágazás alkotja, amiket a Dragan folyó választ szét. Turisztikai szempontból a keleti ág a legfontosabb-ezt északon a Sebes-Körös, nyugaton a Dragan, keleten a Henc folyók határolják, délen pedig a Körös-Szamos vízválasztó vonal, vulkanikus fennsíki arculatot alakítván ki. A Vigyázó nagy látogatottságát a könnyen elérhetõ és minden irányban elágazó útvonalaknak köszönheti.

GYALU - TARNICA KÖRNYÉKE

A rendkívül festõi környék érdekességei közé a 87 méteres tarnicai vízgyûjtõ gát és a 216 hektár felszínû tarnicai-tó tartoznak.

TOROCKÓI - HEGYSÉG

Érdekes mészkõalakzatainak köszönhetõen a megye leglátványosabb hegysége. Turisztikai attrakciói a Tordai-hasadék és a Túri-hasadék, amiket a Hesdát és Rákos folyók vájtak ki.

Védett területek

Kolozsvári szénafüvek - egyike a legérdekesebb, változatos növényzetû botanikai rezervátumoknak. Kolozsvártól északra terül el,a Melegvölgyi -patak folyása mentén, területe 72,5 hektár, domborzata pedig meglehetõsen egyenetlen és változatos. Több mint 450 növényfajta terem rajta, amelyek meglepõ hasonlóságot mutatnak a dél-ukrajnai sztyeppék flórájával.

Tordai-hasadék természeti rezervátum

Az 1938-ban létesített rezervátum egyike a legjelentõsebb Kolozs megyei védett természeti zónáknak. A domborzati formák változatossága jellegzetes növény-és állatvilág fejlõdését segítette elõ: vad-fokhagyma, nõszirom, illetve különbözõ páfrányfajták.

Magyarszováti botanikus rezervátum

Kolozsvártól 26 km-re található, 4 hektáros területet foglal el. Olyan botanikai kincseket õriz, amelyek már 1911-ben felkeltették a tudósok érdeklõdését.

Stiucii-tó rezervátum

Természetes keletkezésû, édes és tiszta vizû tó, mely sókioldódási folyamat sorám keletkezett. Növény-és állatvilágban gazdag környezete a mocsári vándormadarak szálláshelyéül is szolgál.

Lacul si Valea Legii" ornitológiai rezervátum

A Füzes -folyó felsõ medencéjében található, 1967-ben védett területnek nyilvánították. Több mint 45 hektáros területét számos kénes felszínû mocsár alkotja.

Történelmi emlékmûvek

Középkori történelmi emlékmûvek

GÖRÖGKELETI TEMPLOM ÉS ERÕDÍTMÉNY - Monostor, Str. Manasturului (Monostori út) 60.

Kolozsvár nyugati kapuinál, Monostoron, egy MONASTERIUM BEATAE MARIAE de CLUS nevû benedekrendi apátság épült, amely jelentõs privilégiumokkal és jogokkal rendelkezett. A régészeti kutatások megállapították, hogy az erõdítmény a IX. században épült, a benedekrendi szerzetesek pedig a XI. század végén költöztek be falai közé. A XIII. század elején, az apátság és Erdély püspöke közti viszályok idején a kolostort ostrom alá vették, az 1241-es tatárjárás idején pedig Kolozsvárral együtt kirabolták és felégették. 1263-ban IV. Béla újjáépíttette. A jelenlegi Kálvária - templom 1470-1508 között, gótikus stílusban épült. Az idok során a kolostor különbözo, jóléti és dekadens állapotokat élt át. 1787-ben a törökökkel való harcok során Rudnai Sándor püspök elrendelte a templom és a hozzátartozó épületek lerombolását, s nem maradt meg csak a Szûzanya-szobor, amely egy gótikus baldachin alá helyezett talapzaton áll, a bejárati ajtó fölött.

SZENT MIHÁLY TEMPLOM - P-ta Unirii (Fõtér)

Erdély egyik legszebb gótikus épülete. 1350-1487 között épült, a volt Szent-Jakab kápolna helyén. Legrégibb eleme az 1390-ben készült fõoltár. A templom legújabb része a torony, amely neogótikus stílusban készült, 1860-ban. Boltozata, festett üvegablakai és szobrai lenyûgözik a látogatót szépségükkel és gótikus fennköltségükkel. A restaurálások során (a legutóbbi 1957-1960 között volt) XV. századi festményeket tártak fel falain.

FERENC-RENDI TEMPLOM ÉS RENDHÁZ - P-ta Muzeului (Karolina tér) 2

A kolostort 1270-1272 között emelték egy régebbi, román stílusú templom helyén. A ferencesek kolostora gótikus stílusú, XV. században épült, Hunyadi János támogatásával. Több ezer kötetes könyvtár mûködött itt. A kolostor déli részében elhelyezkedõ templom eredetileg dominikánus templom volt, amit a ferencesek kaptak adományként és utólag, 1728 körül barokk stílusban átépítették. A rendház-templom épületegyüttes Kolozsvár egyik legrégibb építészeti mûemlékeként van számontartva.

FARKAS UTCAI REFORMÁTUS TEMPLOM - Str. Mihail Kogalniceanu

A Farkas utcai monumentális templom építési munkálatai 1486-ban kezdõdtek el, Mátyás király támogatásával, és 1510-ben fejezõdtek be. Kelet-nyugat irányú fekvése az épület késõ-gótikus stílusát hangsúlyozza. A reformáció idején a felekezeti villongások során a templom megrongálódott, használatlan lett, s majd csak 1579-ben, Báthory fejedelem utasítására került a jezsuiták gondjába, 1622-ben pedig a Kolozsvári Diéta a reformátusoknak adományozta. Az épület árkádját 1638-1645 között restaurálták. Ezidõközben lebontották a déli tornyot, a kolostort pedig tönkretették. A templom egyediségét nem csak korának, hanem impozáns méretének is köszönheti: a Farkas-utcai templom Kelet-Európa egyik legnagyobb ilyen jellegû épülete.

PIARISTA TEMPLOM - Str. Universitatii (Egyetem u.)

A nagyméretû barokk stílusú templomot 1718-1724 között építették.

KAROLINA - OSZLOP

1817-ben emelték, I Ferenc császár és felesége kolozsvári látogatásának alkalmából. Az emlékmû féldombormûvei a város emblémáját , a vendégek hivatalos fogadtatását, a császári címereket illetve I Ferenc látogatását ábrázolják különbözõ intézményekben.

MINORITA TEMPLOM - B-dul Eroilor (Deák Ferenc u.)

A templomot a Kolozsvár külvárosában élõ ferencesrendi szerzetesek vásárolták meg 1764-ben. Tornya 1779 szeptember 24-én beomlott és teljesen tönkretette a homlokzatot. A restaurálási munkálatok 1783-ban kezdõdtek el, s a templomot barokk stílusban építették újra.

DOMBOLDALI GÖRÖGKELETI TEMPLOM - Str. Bisericii Ortodoxe (Görög templom u.) 12

A templomot 1795-1796 között építtették a korabeli görög és makedón kolozsvári , valamint brassói román kereskedõk.

BOB TEMPLOM - str. Prahova, 5

A barokk stílusú épületet 1800-1803 között építették, Ioan Bob püspök támogatásával.

UNITÁRIUS TEMPLOM - B-dul 21 Decembrie 1989 (Kossuth L. u.)

1792-1796 között építették, késõ barokk stílusban. Belsejét neoklasszicista elemek díszítik.

SZÉPMÛVÉSZETI MÚZEUM -P-ta Unirii (Fõtér) 30

Erdély egyik legjelentõsebb barokk épületét 1774-1775 között emelték, Bánffy-palota néven ismeretes. Két szint alkotja. A múzeum gyûjteménye dekoratív mûvészeti tárgyakat ( ezüstnemûk, keleti szönyegek, stílbútorok ), valamint kortárs román és külföldi grafikákat.

SZENTPÉTERI TEMPLOM - B-dul 21 Decembrie 1989 (Magyar u.)

Egy régebbi templom helyén, 1850-ben építették, neogótikus stílusban.

MÁTYÁS KIRÁLY SZÜLÕHÁZA - Str. Matei Corvin (Mátyás király u.) 6

A gótikus stílusban épült ház a XV. század egyetlen megmaradt épülete. Itt született Korvin Mátyás 1440 február 23-án. A házat az évszázadok során többször átépítették, így valódi, reneszánsz-kori elemeket már csak a fõhomlokzat õrzött meg.

Modern kori történelmi emlékmûvek

EVANGÉLIKUS TEMPLOM - Bd. 21 Decembrie 1989 (Kossuth L. u.)

Winkler György mûépítész alkotása, 1816 és 1829 között épült. A barokk elemek harmonikusan keverednek az újklasszikus stílussal.

ERDÉLYI NÉPRAJZI MÚZEUM - Str. Memorandumului (Unió u.) 21

Az ország egyik legjelentõsebb etnográfiai múzeuma 1922 június 16-án létesült. 65000 kiállított tárgyat számláló gyûjteménnyel rendelkezik. Szigorú, s ugyanakkor modern elvek szerint történõ megszervezése reális képet nyújt a látogatók számára az erdélyi népesség anyagi és szellemi kultúrájáról. A múzeum épülete szolgált helyszínéül 1894-1895 között a híres Memorandum-pernek, mely eseményrõl a kor összes európai újságja beszámolt.

IGAZSÁGÜGYI PALOTA - Calea Dorobantilor (Honvéd u.) 2 1902-ben épült.

ERDÉLY TÖRTÉNELMI MÚZEUMA - Str. C-tin Daicoviciu (Bástya u.) 2 .

1859 november 23-án létesítették. Gazdag, 336 130 értékes régészeti leletet tartalmazó gyûjteménye van, amely Erdély történetét mutatja be. Kiállított tárgyai közül a legrégibb egy 1973-ban, Nagyenyeden feltárt vastárgy, amelynek korát 3000 évesre becsülik.

VÁROSHÁZA - Str. Motilor (Monostori út) 3

Itt mûködött egykor a Vármegyeháza, s ugyanitt tartották az Erdélyi Diétát is. 1791-ben ebben az épületben nyújtották be az erdélyi románok képviselõi azt a memóriumot, amelyben egyenlõ jogokat követeltek az összes, Erdélyben élõ nemzetiség számára.

BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM - str. M. Kogalniceanu ( Farkas u.) 1

Meixner mûépítész alkotása, az 1893-1903-as években épült.

ROMÁN NEMZETI SZÍNHÁZ ÉS OPERA -P-ta Stefan cel Mare (Hunyadi tér)

1906-ban épült, 1050 férõhelyes, barokk-rokokó stílusú épület

KOLOZS MEGYE PREFEKTÚRÁJA B-dul 21 Decembrie 1989 (Kossuth l. u.) nr. 58

1910-ben építették, a kolozsvári Ipari és Kereskedelmi Kamara elsõ székhelyéül szolgált.

Múzeumok

Név	Cím	Telefon/Fax
ERDÉLY NÉPRAJZI MÚZEUMA	Memorandumului(Unió u.) 21	00-40-(0)64-192344
		00-40-(0)64-192148
HÓJA ERDEI FALUMÚZEUM	Taietura Turcului (Törökvágás u.)	00-40-(0)64-186776
NEMZETI SZÉPMÛVÉSZETI MÚZEUM	P-ta Libertatii(Fõtér) 30	00-40-(0)64-196952
ÁLLATTANI MÚZEUM	Clinicilor (Mikó u.)5-7	00-40-(0)64-196116
ERDÉLY TÖRTÉNELMI MÚZEUMA	C-tin Daicoviciu (Bástya u.) 2	00-40-(0)64-195677
GYÓGYSYERÉSZETTÖRTÉNETI GYÛJTEMÉNY	P-ta Libertatii(Fõtér) 28	00-40-(0)64-197567
	C-tin Daicoviciu (Bástya u.) 2	00-40-(0)64-191718
NEMZETI PATRIMÓNIUMOT VÉDÕ ÉS RESTAURÁLÓ LABORATÓRIUM	Calea Turzii (Tordai út)111	00-40-(0)64-438521

Erdély Néprajzi Múzeuma

Erdély Néprajzi Múzeuma a legnagyobb ilyen jellegû intézmény Romániában, amely 75 éven keresztül megszakítatlanul mûködött.1922 június 16-i alapítása egyik elsõ kulturális megvalósítása annak a periódusnak, amely Nagy-Románia 1918 December 1-i megalakulása után következett.

Már az alapításkor, a szakemberek kutatásai alapján egy olyan dokumentáris bázist teremtettek, amely a múzeumot "a román nemzet és az együttélõ nemzetiségek életét és civilizációját tanulmányozó tudományos kutatóintézetté"alakította.A 75 éves tevékenység eredményei a 43000 példányt tartalmazó néprajzi gyûjtemény, 8 körzetre osztva: Mesterségek, Lakás-élelmezés, Kerámia, Textil, Viselet, Szokások, Szabadtéri múzeum, Nemzetközi körzet; 50000 dokumentáris fotó; 5000 diapozitív; 12000 szakkönyv és folyóirat; néprajzi-folklór Archívum.

Jelenleg az Erdély Néprajzi Múzeumának "Romulus Vuia"nevû etnográfiai parkja az elsõ szabadtéri falumúzeum Romániában és a hatodik Európában.1929 április 12-én alapították.34 paraszti felszerelést mutat be: 5 mûhelyt, 12 háztartást 90 jellegzetes építménnyel Máramarosból, Avasból, Naszódból, a Székelységbõl, a Mezõségbõl, Zarándból, Potgoria Alba-ból, a Nyugati-havasok Mokányságából, a Kiskalota-fennsíkból, Branból, Besztercébõl (szászok), illetve Görgénybõl. Ezenkívül 3 fatemplomot és egy temetõkaput csodálhatnak a látogatók, amelyek közül 19 az 1678-1913-as periódusból származik.

Emlékházak

Név	Cím	Telefon/Fax
EMIL ISAC EMLÉKMÚZEUM	Emil Isac 23	00-40-(0)64-194753