"Kevesen tudják"
hogy a mai Kalotaszeg már csak utolsó keleti
maradványa annak a Kalota nevû nagy területnek,
mely a középkorban a Berettyótól a
Sebes-Körös forrásvidékéig ezt a nevet
viselte !! - írta Kelemen Lajos Kalotaszeg
történelmi és mûemlékei címû
tanulmányának bevezetõ soraiban fél
évszázaddal ezelõtt. Budapesttõl alig 350
km-re fekvõ vegyes nemzetiségû vidék
ideális kirándulóhely rendkívül gazdag
természeti szépségeivel - Európa legszebb
barlangjaival, vízesésekkel, többmillió
éves kövületekkel - , jellegzetes
négyfiatornyos templomaival, mûemlékeivel. A
Gyalui-havasok, Bihar komor hegyei és a szelídebb
Meszes határolja nyugat felé azt a dombos
fennsíkot, melynek északnyugatra az almási
Dezsõ-vár, nyugatra Sebes-vár és délre
Léta vára félhold formájában övezi
a központi fekvésu Gyalu várát.Ennek a
négy várnak ölén van Kalotaszeg magva, de
Kolozsvártól északra és keletre is
találunk olyan falvakat, melyeknek
építészete, holt és élõ
hagyományai - egy vagy több ponton - a törzzsel
rokonságot mutatnak.
Éghajlat :
Erdélyre a kiegyensúlyozott, mérsékelt
kontinentális éghajlat jellemzõ. Gyakoriak az
Atlanti-óceán felõl érkezõ esõt
hozó frontok. Néha meleg mediterrán és hideg
sarki áramlatok okoznak hirtelen fellépõ
idõjárásváltozást. Minthogy a
környéken a legmagasabb hegygerinc magassága
eléri az 1800 m-t, a hegyesebb részen az éghajlat
hegyvidéki, ami azt jelenti, hogy a
hõmérséklet és a csapadék
elsõsorban a tengerszint feletti magasság
függvénye.
A hõmérséklet évi átlaga a magasabb
hegyekben alig 2°C-t jelent, de sehol sem haladja meg a
2-10°C határait. Januárban az átlag -9
és -12°C között van, júliusban 8 és
16°C között változik. A fagymentes napok
száma 100 és 180, arányosan fordítva a
magassággal. A trópusi napok (30°C feletti
maximummal) ismeretlenek, de a hõmérséklet a
25°-ot is csak az év pár napján éri el,
jobbára 1000 m alatt. Az elsõ fagyok október 1.
elõtt, az utolsók máius 1. körül
következnek be, a napi ingadozások 20° alatt
maradnakegész évben. A tavasz késõn
köszönt be, de az õsz aránylag sokáig
tart, ami annak tulajdonítható, hogy mind a
felmelegedés, mind a lehûlés alulról
felfelé indul el. Az alacsonyabb medencékben és
folyóvölgyekben ismert a hõmérsékleti
inverzió jelensége (magasabb helyeken magasabb a
hõmérséklet és fordítva). A
völgyekben a tartós ködók késleltetik a
tavaszt és gyorsítják a tél
kezdetét.
Még érdekesebb ez a hegyekben, ahol emiatt
jelentõs a nappali felmelegedés és
lehetõvé teszi a korai napozást.A
csapadékmennyiség igen magas, maximális
értékei a hegycsúcsokon meghaladják az
évi 1400 mm-t, ami a Kárpátok 2000 m-t
meghaladó részein tapasztalható
értékekkel ér fel. Ezt a jelenséget a
nyugatról jövõ áramlatoknak a hegyekkel
való elsõ találkozásával lehet
megmagyarázni. A csapadék a hegységek
területén 1000 mm fölött van, lejebb 700
körül. Az évi csapadékmennyiség
elosztása aránytalan, egy átlag 1000 m-en
fekvõ helyen, decemberben 120 mm-el éri el a maximumot,
de június-augusztusban (csökkenõ irányzattal
ugyan), nem csökken 100 mm alá. A minimális
értékek áprilisban és októberben 60 mm
kürül alakulnak. A csapadékos napok száma
átlagosan 150, amibõl a havazásoké 60 és
30 nap között változik, a magasság
ftiggvényében, míg a hóréteg
tartóssága az ideális 1200 m t.sz.f. szint
magasságban is 130 nap körül van. Vastagsága
itt átlag 30-40 cm (pl. Biharfiireden) A
napsugárzás tartama 1500 és 1750 óra
évente, míg a borult napok átlaga: 6/10-7/10
arányt képez, az összes napokhoz viszonyítva.
A szél iránya hangsúlyozottan nyugati, ettõl
10%-os eltérés csak déli területeken
tapasztalható, ahol ez délnyugati irányú
is.
Ugyanilyen mértékû az eltérés az
északi területeken is, ahol ez északnyugati
irányú. Jellemzõ a hegygerinc mögötti
területek védettsége, pl. az Aranyos alsó
folyásánál, ahol ez 60%-os nyugalmat jelent,
míg a szélerõsség a nagy csúcsokon a
25-30 km/h-t is meghaladja. A szél erõssége az
alacsonyabb vidékeken átlagosan nem éri el az
óránkénti 15 km-t. Az Aranyos-völgy alsó
szakaszának a jellegzetessége a meleg, száraz
fõn elõfordulása, ami onnan ered, hogy a
kicsapódott páratartalmú levegõ a
gerincvonulaton áthaladva újra felmelegszik,
lezúdul az alacsonyabb medencékbe, száraz, meleg
levegõt, illetve szelet eredményezve.
Hasonló jelenség következményeként a
híresebb sítelepek, így pl. Biharftireden, a
vlegyászai menedékháznál, vagy a Nagy- Bihar
keleti lejtóin kiépítetlenül is eszményi
körülményeket biztosítanak. A zárt
medencék jellegzetességei közt említjük
meg a gyakori éjszakai ködöt.
Különösen a pádisi körülzárt
fennsíkon, gyakoriak a víznyelõk, a dolinák,
amelyek mélyén láthatatlan tavak vannak:
párájuk estére a mezõ síkjára jut,
a hidegebb levegõ kicsapódik, alacsony, elnyújtott
ködfoltokat képezve. Reggel a harmatnál sokkal
gyorsabban, eloszlik a köd.
Egy másik különös éghajlati
jelenség a már említett
hõmérsékleti inverzió, vagyis a
hõmérséklet és a tengerszint feletti
magasság fordított arányának a
felborulása. Sokszor - különösen télen;
a magas hegycsúcsokon az erõs napsugárzás
kihangsúlyozott meleg övet képez, míg a
völgyekbe beszorult ködös hideg megõrzi az
éjszakai fagyokat, épp ezért az ilyen helyeken a
hõmérséklet alacsony és zord marad a nap
folyamán is. Eldugottabb völgyekben májusban jeges
sziklákat, hófoltokat is találunk. Ennek
elõnyeit külónösen a téli sportolók
, kedvelõi használják ki, de a jelenség
jól megfigyelhetõ a növényzeten is, a
fenyõk épp az alacsonyabb völgyekben alkotnak
zárt foltokat, míg a lombhullató fák sok
helyen feljutnak a magasabb csúcsokra is.
Növényvilág :
A vidék legjellegzetesebb és legszebb
növényeit a tisz-tások és kaszálók
változatos virágmezõin találjuk. Ezek
szí-neikkel és illatukkal külánösen
júliusban kápráztatják el és
bódítják el a természet rajongóit. A
leghíresebbek a Jád- és Dregán-,
továbbá az Aranyos völgye, a Kõház
tisztása és a Flóra-rét a Galbena
völgyébenA hegység jellegzetes
növényvilág ritkaságnak
számító virágok sorolhatók: a
lombhullató erdõk, nedves patakpartok
napraforgószerû virága a Teleki-virág
(Telekia speciosa); a fenyves övezet és néha az
alhavasi táj dísze: az alhavasi árvácska
(Viola declinata) kékeslila virágával és a
pompás sárga színû kereklevelû
aranyvirág (Chrysanthe-mum rotundifolium), amely a
margarétára hasonlít, végül, a
Fehér-köveken még megtalálható a
pompás tárnics (Gentia-num clusü), egy
azúrkék színû harangvirág.
Ugyancsak a Bihar-Vlegyásza jellegzetességei a
bennszülött (endemikus jellegû), csak itt
található
növénykülü-legességek, mint a Jád
völgyét illatával betöltõ
Jósika-orgona (Syringa Josikaea), a
mészkõsziklák élénk lila, illatos
Joó-ibolyája (Viola Joói Janka), a verespataki
kertekben dísznövényként is
megtalálható Janka-liliom (Lilium Jan-kae), amelynek
sárga szirmai közül narancsszínû
portokok kandikálnak ki.
A vidék ritkaságai és jellegzetességei
még: az apró, szõrös pártájú,
élénk kék színû sisakvirág
(Aconitum callibo-tryon), az aranysárga díszes
hölgymál (Hieracium bifidum biharikum) - a
sziklarepedések dísze, a csüngõ
nyaláb-csengõke (Edraianthous kitaibelli) és
végül a kéküstökû csormolya egyik
különlegessége, a
Állatvilág :
Ha a növényvilág tagozódása
szigorúan alkalmazkodik a magassági szintek által
kialakított hõmérséklet- és
csapadékelosztás függvényeként
kialakuló zónákhoz, addig az
állatvilágban ez csak elvben érvényes,
nagyobb eltéréseket, illetve szórásokat
találunk.
A fõbb emlõs állatok fõleg az
erdõkben élnek: így ritkán a medve (Ursus
arctos), a farkas (Canis lupus), a róka (Vulpes vulpes), a
vaddisznó (Sus scrofa), az õz (Capreolus capre-olus), a
nyúl (Lepus europeus), továbbá a ritkábbak
közül az erdei nyuszt (Martes martes), a galléros
egér (Apodemus tauricus), a mókus (Sciurus vulgaris), a
hiúz (Lynx lynx), a pele (Glis glis) és
különösen a mogyoró-pele (Muscardinus
avellanarius).
Az erdei szárnyasok, illetve madarak közül: az
ökörszem (Troglodytes troglodytes), a süketfajd
(Tetrao urogallus), a gatyás-kuvik (Aegolius fenereus), a
varjú (Corvus corax), a kis keresztcsõrû (Lorcis
curvirostra), a fenyõszajkó (Nucifraga caryocatactes),
az erdei cinege (Parus ster), a fakopáncs (Picoides
tridactylus), a csíz (Carduelis spinus), a szürke beg
(Prunella modularis), a galléros rigó (Turdus
torquatus) gyakoribbak az erdõben, beleértve a
lucfenyveseket is.
A hüllõk közül elõfordul: a keresztes
vipera (Vipera berus), fõleg a Dregán-völgy
felsõ részén és a sziklás, elhagyott
bérceken, a hegyi gyík (Lacerta temporaris), a hegyi
csiga (Triturus alpestris).
A havasalji övezetekben a legjelentõsebbek: a
jószemû és kitûnõ repülõ
fakókeselyû (Aegypius monahus), a szirti sas (Aquila
chrysaötos), a holló (Corvus corax), a rozsdafark
(Phoenicurus ochruros), a fogoly (Perdix perdix), a havasi pinty
(Montifringilla nivalis) stb. A vizekben élõ halak
közül a legmagasabb helyeken él a pisztráng
(Salmo trutta), ez uralja a hegyi patakokat, lefelé
jövet következnek a pér típusúak
(Thymallus thymallus), majd a paducfélék (Chondrostoma
nasus).
A Bihar-Vlegyásza barlangjai régi idõk
tanújaként õrizték meg a több mint 10
000 éves barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjait. Gazdag
leletek találhatók az oncsászai barlangban.
A Szkerisórai jegesbarlangban - ma már itt nem
élõ - zergecsontokat is találtak. A közeli
kisebb barlangokban az ugyancsak rég kihalt
jávorszarvas és õsbölény csontjaira is
rábukkantak.
Tudósoknak és szakembereknek :
mint például fenyképezok, filmezok, arheologusok,
geologusok, biologusok és mások,
figyelem ! mert ez a hely szuper jó tanulmányaik
bõvitéséhez.
Idegenvezetõket biztosítunk :
- mindenféle fajta túrára vagy turisztikai
programra
- bármikor,egy vagy tobb személynek, nagyobb
csoportoknak és családoknak.
- kulonleges témáju
- ha szeretne mászkálni, alpinismust,
ballangászni, vagy akár más sportot.
- angolul,németul,franciaul,magyarul vagy románul is
beszélunk
Szervezett Túrákra
kérjenek tájékoztatást és
reklámpapírt
- Szukséges felszerelés
- Kissebb folklor fesztiválokra
- Egyéb tourista informaciókat
Info és rendelés: Eldorado kemping
recepcioján, tel. no. (+40) 0264-371688
