• Turistáknak info
• Havasok
• Kalotaszeg
• Kalandozás

Havasok

A Bihar-hegység

Szilágy, Kolozs, Torda és Arad megyék közt a magyar határhoz símulva terül el Románia egyik legnagyobb megyéje, Bihar, valaha lakói büszkén Biharországnak nevezték. A megye nyugati felében az Alföld végsõ nyúlványai a folyók völgyein mélyen behatolnak a keleti végek hegyvidékeibe. A megye keleti felében három nagy hegycsoport emelkedik. Északon a Rézhegység és a hozzácsatlakozó Érmelléki- Aszfalt- Élesdi hegyek, keleten a Bihar-hegység, délen pedig az ezer méter fölé emelkedõ Béli-hegység (Moma Codru). Mindezek a hegyek részben õsi gyûrõdésnek a romjai, még a Kárpátokat megelõzõ idõkbõl ittmaradt hatalmas gránitrögök, (Rézhegység, Moma Codru), a Biharban késõbbi eredetû mészkövek települtek a gránitrögök mellé. Itt-ott hatalmas vulkáni kúpok törik át a régebbi rétegeket, de ezek javarészt Bihar megyén kívül esnek. A Bihar északnyugati szomszédja a Királyerdõ (Pãdurea Craiului).

A Bihar-hegység meredeken emelkedik ki az Alföldbõl, eredeti láncrend- szerét mélyen bevágódó, regényes folyóvölgyek (Sebes- és Fekete-Körös, Jád, Galbina) szabdalják össze. A hegyrendszert az Alföld besüppedt medencéjétõl hatalmas törésvonal választja el, ennek mentén törnek elõ a Püspök- és Félix-fürdõ hévizei és a paptamási ásványos források. Itt ered a Meleg-Szamos (Szamos-Bazár). A hegyi patakokban a hóolvadás és a nyári zápor hirtelen lefut, tartósabb magas vízállást csak a tavaszi hosszantartó esõzések okoznak.

Míg az Alföldön elviselhetetlen a forróság, de gyakran a téli hideg is, addig a hegyvidék általában zordonabb, de az ellentétek nem oly szélsõségesek. Gyakran elõfordul, hogy az Alföldön nagy hidegtõl, ködtõl szenvedünk, Biharfüreden addig élvezhetjük a ragyogó téli napsütést. A melegebb ruha azonban nyáron sem nélkülözhetõ. A kolozsvári egyetem meteorológiai megfigyelõállomást, valamint növénybiológiai és klimatológiai kísérleti állomást tart itt fenn. Ottjártunkkor az idõjárás igen csapadékos volt és hûvös is. Szinte elviselhetetlennek tûnt a vaskohsziklási hõség, miután a hegycsúcsokat elhagytuk.

A Bihar hatalmas tömegei 1800 m-nél is magasabbra tornyosulnak. Vad, nehezen járható, nehezen kiismerhetõ vidék. Minden lépésre valami újat találhat a turista: páratlan szépségû, zengõ vízeséseket, csodálatos sziklaalakulatokat, rejtelmes barlangokat, ijesztõ dolinákat és megnyugtató, nagy havasi legelõket. De azért szomorúan szegény vidék ez s a népsûrûségi térképeken fehér foltjával árulja el lakatlanságát. Egy ideig zengõ élet folyt a hegyekben. Fejszecsattogás verte fel az erdõk csendjét, az útnak eredõ szálfákat dohogó kisvonat, zúgó úsztató, dübörgõ, száraz csúsztató vitte a fûrészmalmok felé. Ma már a könnyen elérhetõ erdõk mind ki vannak termelve, csak turista járja s bámulja az erdõt.

A hegység turisztikai központjai Biharfüred (Stîna de Vale) és Pádis (Padis). Biharfüred ideális helyzetû klimatikus gyógyhely, tengerszint feletti magassága 1102 méter. Az 1400-1600 méteres hegyekkel körülvett telep ózondús levegõje, elõkelõ csendje, a napsugárzás biztos gyógyulást nyújt vérszegényeknek, tüdõbetegeknek, idegi kimerültségben szenvedõknek, de fõleg Basedow-kórosoknak. Köröskörül rengeteg fenyves veszi körül, egy szélcsendes völgykatlanban épült. Régóta és messze földön ismert volt az itteni 5,5C-os Csodaforrás (Izvorul Minunilor), melynek a fürdõ létrejöttét köszönheti. A gyógyhatásúnak gondolt hideg vízhez az egész környékrõl zarándokolt a nép enyhülést keresve bajaira. Ekkor még csak egy esztena (pásztortanya) nyújtott itt menedéket, innen ered a hely román neve is. Pável Mihály görögkatolikus püspök birtokainak bejárása közben 1882-ben megpihent ebben a szélvédett völgyben, itt kapott éjjeli szállást a püspökségi juhásznál és a hely annyira megtetszett neki, hogy rövidesen megépítette elsõ szállását. 1883-ban megépült a Szibéria-villa, 1884-ben az elsõ vendéglõ, 1886-ban a kápolna és körülötte több villa, még késõbb posta, fürdõ, orvosi lak. Az üdülõhely igazi fejlõdése 1892 után kezdõdött, amikor megépítették az idevezetõ szerpentin utat.

A környék népszerûsítése terén Czárán Gyula, a nagy bihari turistaapostol szerzett halhatatlan érdemeket. Czárán jogot végzett, s bár a gazdálkodáshoz semmi kedvet nem érzett, beteges édesapja kívánságára elvállalta az arad megyei seprõsi földbirtokuk kezelését. Atyja 1890-ben bekövetkezett halála után bérbeadta a birtokot és Menyházán (Moneasa) bérelt villát. Itt azonban csak a telet töltötte, kora tavasztól késõ õszig az õ imádott hegyei között, a Biharban bolyongott, olyan értékes turista-kultúrmunkát végezve, aminek nyomaival még ma is találkozhatunk.

Biharfüredre 1892-ben, mint vendég került, ezután ezt a helyet bihari tartózkodásainak székhelyévé tette. Innen indulnak ki híres körútjai, amelyek a környék csodálatos természeti szépségeihez vezetnek. Az õ útjait még ma is sok helyütt követik a mai jelzett turistautak. Czárán körútjait részben a saját, részben az Erdélyi Kárpát Egyesület költségén építette, sok helyen hidakat, korlátokat, létrákat, kilátókat, útjelzéseket készített. Ezek népszerûsítésére kiadta 1903-ban a "Kalauz biharfüredi kirándulásokra. Függelékül rövid tájékoztatóval a hegység egyéb természeti nevezetességeirõl" címû könyvecskéjét. Könyvet írt még "Biharfüredi regék" címen és rengeteg cikket turista folyóiratok számára.

1932-ben dr. Frenþiu Valér görögkatolikus püspök hozzáfogott a már elõbb kidolgozott fürdõfejlesztési tervek megvalósításához. Varázsütésre nõttek ki a luxusszállók és egyéb villák a völgyben, villany- és vízvezeték épült, menedékház és különféle sportpályák létesültek. Hogy azóta mi változott, azt majd meglátjuk...

A hegység legegyszerûbb vasúton (Szeged-Békéscsaba-Kötegyán-Salonta-Ciumeghiu-Holod-Beius-Dr. Petru Groza). További lehetõség a közúti utazás, amely történhet személygépkocsival vagy autóbusszal. A következõ útvonal ajánlható: Szeged, Gyula, Chisineu-Cris, Salonta, Holod, Beius, Stîna de Vale; míg vissza a Stîna de Vale, Beius, Dr. Petru Groza, Deva, Arad, Battonya, Makó, Szeged. Javasolható, hogy a határátkelésnél a méhkeréki határátkelõhelyet vegyék igénybe, így néhány kilométert és esteleg idõt is spórolhatnak.

A Bihar-hegység körülhatárolása: Ha a térképen ujjunkat a következõ vonalon végighúzzuk, egyben a hegység határát is kijelöljük (lásd a térképvázlatot). Induljunk el a Sebes-Körös partjától, a Király-hágótól, majd kövessük: Negreni (Körösfeketetó), Ciucea (Csucsa), Poieni (Kissebes), Bologa (Sebesvár), Sãcuieu (Székelyjó), Rãchitele (Havasrekettye), Bélesi-tó, Poiana Horea, Horea, Albac (Fejérvíz), Vadu Motilor (Aranyosvágás), Vidra (Alsóvidra), Avram Iancu (Felsõvidra), Halmagiu (Nagyhalmágy), Vîrfurile (Halmágycsúcs), Cristioru de Jos (Biharkristyór), Vascãu (Vaskoh), Cîmpani (Felsõmezõs), Pietroasa (Vasaskõfalva, Petrosz), Budureasa (Bondoraszó), Meziad (Mézged), Damis (Erdõdámos), Bulz (Csarnóháza) és vissza a Király-hágóhoz.

A hegységgel szomszédos területek: északon a Sebes-Körösön túl a Réz-hegység és a Meszes, keleten Kalotaszeg és a Gyalui-havasok, délen az Erdélyi-Érchegység, nyugaton a Fehér-Körös völgyén túl a Zarándi-hegység, a Fekete-Körösön túl a Béli-hegység (Moma Codru), és északnyugaton a Királyerdõ (Pãdurea Craiului).

A hegység szerkezete: A hegység turisztikai, földrajzi és geológiai szempontból három területre osztható: Pádis - villámcsapott fa északi rész: Sebes-Körös vidéke, Lesi és Dragán víztározó, Vlãdeasa (Vlegyásza, Vigyázó), Vlegyásza-hegység. Mai román szerzõk ezt a részt a többitõl elkülönítetten kezelik, bár közvetlenül csatlakozik a Vlegyásza a Nagyhavas vonulatához. középsõ rész: Stîna de Vale (Biharfüred) és környéke, a Nagyhavas, Pádisi-fennsík, Ponor-Bãtrina (Ponor-Öreg-havas). déli rész: Alsó-havas, Gajna, a hegység legmagasabb csúcsával, a Nagy-Biharral (Cucurbãta Mare).

Vízrajzi jellemzés: Mivel a hegység csapadékban igen gazdag, így a területet átszelõ patakok és folyók száma is jelentõs. Az északi terület a Sebes-Körös (Crisul Repede) vízgyûjtõ területéhez tartozik. Nyugaton a Fekete-Körös (Crisul Negru), délen a Fehér-Körös (Crisul Alb) és az Aranyos (Aries), keleten pedig a Meleg-Szamos (Somesul Cald) vezeti le a csapadékvizet. Az északi területet a Sebes-Körös oldalágai szeldelik: Jád (Iad), Nagy-Sebes vagy Dragán (Drãgan) és a Henþ (Székelyjó). A Fekete-Körös oldalvölgyei a Petroszi- vagy Köves-Körös (Crisul Pietros), a Galbina (Galbena), valamint a Bulz, a Szegyesdi-patak, a Rézbányai-Fekete-Körös (Crisul Bãita) és egyéb apró forráságak. Az Aranyos a Kis- és Nagy-Aranyos (Aries Mic si Mare), valamint a Fejérvíz (Albac), az Õr-völgy (Gîrda), a Lápos (Lãpus) és az Ördöngös-völgy (Ordincusa) vizeit szedi össze. A Meleg-Szamos az Alun vizét és néhány vízkelet vizét szállítja.

Geológia: A Nagyhavas vonulata a Vigyázó tömbjével együtt andezit és dácit kõzetekbõl épült. A Dragán vidékén csillámpalát, a Jád alsó folyásánál és a Vigyázó délkeleti részén triász-jura mészkõt találhatunk. A Petroszi-havasokban (Ponor-Bãtrina), a karsztpla-tón ugyancsak triász-jura mészkõ bukkan felszínre, itt találkozhatunk a legfestõibb karsztképzõdményekkel pl.: Csodavár). Rézbánya vidékén is mészkövet találunk nagy szakadékvölgyekkel. A Meleg-Szamos forrásvidéke szintén mészkõövbe esik, bár alsóbb szakasza kristá-lyos pala építõkõzetû. A Nagy-Aranyos vidéke is mészkõvidék, míg az Alsó-havas jobbára kristályospala kõzetbõl áll.

Biharfüred környékének látnivalói:

• Csodaforrás (Izvorul Minunilor)
  Azt meséli a rege, hogy itt a föld alatt állott egykor a hatalmas jégbirodalom, melynek tündéri szép királyleányát atyja óva intette a szerelem tüzétõl. De a királylány mit sem hallgatott atyja szavára, Tûzkirály heves szerelmétõl pedig összeolvadtak a hatalmas birodalom kõcsarnokait alátámasztó jégoszlopok, maguk alá temetve az ifjú szerelmespárt is. Ennek az óriási hegyomlásnak nyomai a felszínen szanaszét heverõ sziklatömbökön ma is láthatók. A hatalmas, elolvadt földalatti birodalom jéghideg vize pedig ma is szüntelenül ömlik a föld gyomrából. A forrás Biharfüredtõl háromnegyed km-re van. Az út negyedórás kényelmes séta.
• Remete-forrás (Izvorul Eremitului)
  "Erdõ mélyén - hogy világ ne lássa -
  Rejtõzik a Remete forrása:
  Pázsitszõnyeg terítve alája,
  Sûrû bükklomb sátra borul rája."
  (CZÁRÁN)
  Úgy tartják a fürdõ környékén, hogy itt egy remete lakik, akit még nem látott senki, mivel az emberek elõl rejtõzködik és csak akkor bújik elõ, mikor senki sincsen a forrás közelében. Az út kb. másfél km sima völgyi úton, háromnegyed órás séta.
• Kusztura (Custura)
  Az 1263 m tszf. magasságban lévõ sziklaerkélyrõl gyönyörû kilátás nyílik. Alattunk Budureasa házai, nyugat felé a Meziesen átkígyózó út és Beius (Belényes). A Fekete-Körös (Crisul Negru) síksága felett túloldalt a Moma Codru (Béli-hegység) hosz-szú hegyláncolata, elõttünk a vulkáni kúp jellegû Fericei Magura, délnek és délnyugatnak a petroszi (Pietroasa) és galbinai hegyvilág csúcsai, háttérben a Nagy Bihar. Biharfüredrõl a körút 5 km hosszú és 2,5 órás sétával teljesíthetõ. A legsimább sétaút a környéken.
• Sasok szérûje (Aria Vulturilor)
  A legkedveltebb könnyen elérhetõ célpont Biharfüredrõl, mintegy erõpróba egy nagyobb havasi kiránduláshoz. Oda-vissza 4 km, 230 m emelkedõ, fel háromnegyed, le félórás út a Csodaforrás felé. A Sasok szérûje a Kishavas (Muncei) egy oldalágán levõ tisztás 1330 m magasságban, amit körös-körül festõi fenyvesliget övez.
• Kishavas (Muncei)
  1414 m magas gerince a Mezõhavastól (Poieni) északra, a Dragán nyugati oldalát képezõ hegyhát. Tetején széles terjedelmû havasi legelõk vannak. Kedvelt kirándulópont, mivel szép kilátás nyílik innen a Dragánon túl keletre lévõ, háromcsúcsú, 1792 m magas Bocsászára (Buteasa). Délre a Mezõhavas (Poieni) látszik, üde zöld kupolája a boróka koszorúval és sûrû fenyves fürtökkel teleaggatott oldalával. Attól balra a Dragánba lejtõ leirtott hegyoldal a Ciripa. A Bocsászától délre húzódó hegygerinc kis emelkedése a Sztenisora (Stãnisoara, 1720 m), melytõl jobbra a Bricej (Britei) 1758 m-es csúcsával belekapcsolódik a Nagyhavas (Cornu Muntilor) fõgerincébe. A Bocsásza és a Sztenisora között látszó mély sziklás szakadékban fekszik az Ördögmalom (Moara Dracului), amelynek vízesése a Kishavasról a Dragánba vezetõ útról jól látható. A havasi legelõn a 2361 magassági ponttól észak felé 2 km-re az 1394 m-es szikla erkélyérõl az ún. Éden- (Raia-) kilátóról elbûvölõ látványban lehet részünk a Dragán völgye felé, az egész kép fölött a Vlegyásza (Vlãdeasa) uralkodik hatalmasan elnyúlt, komor tömegével. Biharfüredrõl az út oda-vissza 6 km és 300m emelkedõ, fel 1 óra, lefelé háromne-gyed óra. A Sasok szérûjérõl a Kishavasra az út éppen 1 km és kb. 10-15 percig tart.
• Mezõhavas (Poieni)
  A Mezõhavas csúcsa alatt A Biharfüred felett emelkedõ 1627 m magas csúcsról óriási kiterjedésû körpanoráma nyílik, ezért csak szép idõben érdemes felkeresnünk. A csúcsról az egész környék jól belátható: északnyugatra Biharfüred, Sasok szérûje, Kishavas, Dragán-völgy, Vlegyásza, kissé északkeletre a Bocsásza oldalában az Ördögmalom, ettõl jobbra a Grujes- (Gruies)-hágó üdezöld mezeje, felette a Sztenisora még jobbra a Bricej és a Nagyhavas fõgerince. Délre a csúcstól leereszkedve egy kiugró szikla tövébe szebb a kilátás. Innen látható a csúcsról eltakart Aleu-völgy feje, balra délkeletre a Bohogyõ (Bohodei) sziklás homloka, háttérben a Nagy-Bihar (Cucurbata Mare, 1849 m), mellette a Rozsdás (Ruginoasa)-szakadék rozsdavörös háromszöge, ennek jobb csúcsa a Bakhát (Þapu). Nyugat felé a Fericsei Magura jellegzetes vulkánszerû kúpja látszik. Közvetlenül alattunk a Kereszthegy (Dealul Crucii) sziklagerince lejt a Nagy-Phaeton vízeséshez, a mély szakadék baloldalán kiemelkedõ sziklabálvány a Góliát. Délre és nyugatra a Kõrös völgyében fehérlenek Vaskoh (Vascau) és Belényes (Beius) házai, hátuk mögött a Moma Codru hegylánc, amely mögött Czárán Gyula sírja van (Menyháza, Moneasa). Biharfüredrõl az út oda-vissza 7,5 km 527 m emelkedõvel fel 2 óra és le másfél.
• Jád-völgyi vízesések
  Az út nagy részén a Jád völgyén haladunk, a Murgas erdészlaknál találunk egy nagy áfonyával benõtt hajóvég alakú sziklát, a Reménység hajóját. A közelben van a Lája-esés (Cascada Valul Miresei), érdemes a túlparton lévõ Lája-esés kilátójához felka-paszkodni. 250-300 lépésre a kanyarban lévõ sziklabevágásnál, jobbra lenn a mély-ségben látható a Diána berke. A vadászat istennõjérõl elnevezett bazinszerû patak-mederrõl elhihetõ, hogy itt látta meg õt a kíváncsi Acteon, akit a haragos istennõ változotatott szarvassá, hogy saját kutyái kergessék halálra. Két homorúan bevájt sötét, mohos sziklafaltól körülvett smaragdzöld medencébe tombolva tör be Acteon veszedelme hófehéren habzó, csipkés vízesése. A medence telve van pisztrángokkal és pár méteres mélysége ellenére kristálytiszta, átlátszó. Ezután elhagyjuk a Jád-völgyet, szerpentinen kapaszkodunk fel a Szerenád-vízeséshez. A Jaduþ-patak völgyében egy 15 m magas sziklafalról omlik alá a víz-esés. Andalító, csendes zenéje, ellentétben a többi bihari lármás vízeséssel, méltán jogosította fel Czárán elnevezésére.
  De Czárán tud egy szerelmi históriáról is, mely a szép Illa tündér és az ifjú Gyalmér között játszódott le. Régen az ábrándos Gyalmér addig pengette ezüst hárfáját Illa tündér sziklavárerkélye alatt és addig énekelte bûvös, fájdalmas szerelmi dalait, míg a szép tündér átszellemülve szerelmesének dalaitól való-sággal "aetheri" állapotba jutott. Gyalmér nagy elragadottságában mindebbõl nem vett észre semmit, ma is pengeti ezüst hárfáját és dalolja szerenádját örök idõk óta, mit sem sejtve arról, hogy szép tündére csak akkor nyeri vissza testisé-gét, ha õ a dalt abbahagyja. De a szerenád örökösen szól, így mi sem láthatjuk a szép tündérkirálylányt.
  Tovább emelkedve visszatekinthetünk a Lája-hegyre és a Jád katlanára. A Jadut völgyében megszólaltatható a Baita felé fordulva a Jupiter-visszhang. A körút kb 15 km hosszú, 300 m emelkedõ nehezíti és 7-8 óráig tart.
• Ördögmalom (Moara Dracului)
  A Dragán keleti oldalán a Bocsásza 1741 m-es sziklacsúcsa alatt, délre fekvõ mély sziklaszakadékban egy bõvizû vízesés zúdul alá, melyet a nép Ördögmalomnak nevez. A hely rendkívüli vadsága, a meleg sziklás részeken esetlegesen található vipera valóban az ördög lakhelyévé jelölné a szakadékot, de a sziklafalak égbenyúló gótikus formái (innen a Czárán-féle nevük: Notre Dame-bástyák) felemelik a lelket. A Kishavason át a Grujes-hágón közelíthetõ meg, az út 15 km, kb. 900 m emelkedõ és legalább 8 óráig tart.
  Kerestük eleget a merre lehetett,
  Ám hiába másztunk sziklahegyeket,
  Hiába kerestük, hátulról, � elölrõl,�
  Tán hogy az ördög is más malomban õröl... (Hanzéros)
  Valamikor régen, még az óriások idejében a daliás Briþei a hegytetõrõl lenéze-getve megpillantotta lent a szép Dragán tündért. Amint az ilyenkor illik, rögtön fülig szerelmes lett belé, de a szép Dragán sem maradt érzéketlen Briþei iránt. Azonban a tündért egy rettenetes sárkány õrizte, aki a két szerelmes közé egy roppant sziklavárat épített, megrakva egy légió ördöggel. Bármerrõl akart is a derék Briþei szerelmeséhez kerülni, a sárkány felszedte bûbájos sziklavárát és mindenestõl áttette oda, hol az ifjú közeledett. A tündér azonban addig kérlelte a hatalmas Buteasat, míg egy viharos éjszakán, mikor az ördögök is behúzódtak a vackukba, aláásta Briþei segítségével a várat. Nagy sziklás oldalából lebocsá-tott sziklabombáival ledöntötte a hatalmas bástyákat. Az ördögök közül csak magnak maradt meg egy-kettõ, a többit eltemették a romok és csak a hely neve mutatja, hogy ittjártak valaha. Ahol pedig a menekülõk végigrohantak, ott máig sem nõtt erdõ. Élesen látszik az ördögök útja, mint egyenes gyepes sáv a Grujes- tetõ felé. A fõsárkány a nagy ijedtségtõl kõvé dermedt és ma is ott lát-ható a beomló víztömeg szomszédságában. A víz azóta is õrli a vár bástyáinak maradványait. De megviselte a nagy hegyomlás a Buteasat is. A hatalmas ráz-kódás alatt megroskadt a jó öreg feje is és azóta két mély horpadás látható rajta. A két szerelmes pedig máig is boldogan él.
• Nagyhavas (Cornu Muntilor)
  Útban a Nagyhavasra Biharfüredet félkaréjban ölelõ magas hegylánc, a környékre kitûnõ kilátással tiszta idõben. Magasabb sziklái: Bocsásza (Buteasa, 1792 m), Bricej vagy Síkhavas (Britei, 1759 m), Horgashavas (Cîrligati, 1649 m), Szegelet-havas (Cornu Muntilor, 1693 m), Hidegkút (Fînttna Rece, 1652 m), Istenek havasa (Bohodei, 1654 m) és a Mezõhavas (Poieni, 1627 m). A körút Biharfüredrõl 27 km, 1200 m emelkedõ és 9-10 óra fárasztó gyaloglás.

Pádisi-fennsík legfõbb látnivalói

• Szamosbazár (Izvoarele Somesului Cald)
  A Szamosbazár a Bihar kirándulóhelyeinek fejedelme, csak két pont versenyezhet vele, a Csodavár és a Galbinária. Mint valami bazárban összesûrítve (innen ered a Czárán-féle elnevezés), úgy látható itt a Szamos forrásvidékén mindenféle természeti különlegesség. Nagyszabású barlang felsõ világítással és földalatti patakkal, szûk sziklaszakadékok, sziklabálványok, hatalmas szirtfalak szédítõ kilátópontokkal. Van itt fenyvesliget, cseppkõbarlang, jéghideg forrás, dübörgõ, sebes vizû patak, szédítõ kilátó és minden szép és jó ,ami a természetjáró számára elképzelhetõ.
  A látnivalók a következõk:
  1. Kis Tunnel - alagút;
  2. Fortuna liget - öreg fenyõfáktól beárnyékolt tisztás;
  3. Medúza zug - sziklaszoros, amely sajátságos, 25 m hosszú sziklatornác, falai rendkívül darabosra repedezettek. Az õsmagyarok arca lehetett ilyen, akik önmagukat szabdalták össze, hogy a csatában minél félelmetesebbnek tûnjenek;
  4. Aragyásza-barlang - egy óriási sziklakapu a barlang kiömlési szádája, a neve Nagy Portálé, ezen ront ki a földalatti utat megunt patak és ezen lép be a földalatti világra kíváncsi látogató, folyton a patak tetején összerótt gerendapadlózaton járva. A barlang 10-20 m magas boltozatához mérten tágas, de a patak több méter mélyen bevágta magát a szûk csatornába, s a turistának elfelejtett utat vágni. A patakcsatorna fölött akár 8-10 m-rel is a víz által kivájt galériák láthatók. fenn elõtûnnek az óriási ablakok, melyek felülrõl engedik be a napfényt a barlang mélyébe, behintve átszûrt világossággal, mely a tárgyakat félig mutatja, félig sejteti s mindennek meseszerû varázst kölcsönöz. A barlang legnagyobb csarnoka kb. 40 m hosszú és 30 m széles, a Dóm. Ide négy ablak hinti be felülrõl a világosságot, ezt rejtelmes félhomállyá szûrve, mely az egészet tömjénfüst ködébe burkolt szentegyházhoz teszi hasonlóvá. Fenn a sziklaterasz üregeiben a barlangi medve, a kõszáli kecske és szarvas csontmaradványai hevernek szanaszét.(?) Egy hosszú folyosó vezet a barlang másik kijáratához, a Babilon kapujához, aminek szépsége nehezen leírható. Belvedere - fehér sziklacsúcs, tetejérõl lábunk elé terül a Szamos-völgy. Elõttünk a Fortuna liget, Sárkány zug, a Bábel, az Elvált torony, háttérben a Nagyhavas és a Tolvajvár. Cukorsüveg - nevét alakjáról kapta; Belcazár palotája - falait vékony cseppkõréteg borítja, mely érdekesen sávozott, színezett és bordázott. Jó fénynél a cseppkövek tündéri csillogása valóban hasonlatos a keleti uralkodók palotáihoz; Bábel sziklafalai - hatalmas szanaszét heverõ kõtömbök. Maga a körút kb. 8 km. Mintha a pokolnak templomában járnék, Hol a báj elborzaszt, elbûvöl az árnyék; Ahol a világból, ami semmivé lett Kõben, fûben, fában éled az új élet. Hol szelíd kellemmel társul erõ, vadság, Felemel a mélység, görnyeszt a magasság S míg a néma csendnek hangja szól füledhez, Lelked áldva, félve símul Istenedhez...
     
• Oncsásza (Onceasa) Parkszerû ligetekkel fedett medence.
  Érdekességei: Oncsászai csontbarlang - a mélységbõl párás hideg levegõ száll kifelé az alacsony, de széles kapunyíláson át. A földön elszórva õsállatcsontok hevernek; Alul cseppkõbarlang - gazdag cseppkõdíszítés; Visszhangos kõ (Piatra graitoare) Hódolina Feneketlen tó (Taul fara fund) - lefolyás nélküli lápos terület.
  
• Boga (Bulz): Pádistól nyugatra és északnyugatra található vad terület.
  Érdekességei (igen nehezen megközelíthetõ helyek): Három király vízesés (Cascada Bulbuci), Osel-szakadék, Behemót fürdõje, Bogavár (Cetatea Boghii); Kereszthegy (Dealul Crucii), "Baj-ország", Bohodei sziklavára, Nagy-Phaeton-vízesés. Igen veszélyes, sok szakadékot, de sok szép vízesést rejtõ vidék. A mozgás sokszor sziklamászó elõképzettséget igényel. Legszebb pontja vadsága folytán a Bohodei patakjának alsó végén lévõ 80 m magas Nagy-Phaeton-vízesés, ami sajnos igen nehezen megközelíthetõ, némi kárpótlást nyújt, hogy a vízesés valamelyest látható a Mezõhavasról.
  
• Csodavár (Cetatile Ponorului): Leereszkedés a Csodavárba a törmeléklépcsõn Az átlagosan 1200 m magas Petroszi- (Pietroasa-i) - karsztfennsík legmélyebb pontján, 994 m magasságban egyesülnek a lefolyástalan katlan felszíni és felszín alatti vízfolyásai. Itt egy gigászi méretû barlangrendszer van, a Csodavár. 1887-ben véletlenül fedezte fel Tóbiás Miklós erdõrendezési földmérõ munka közben. Fõ részei a Nagy Portálé, a barlangrendszer beömlési nyílása, a két Várudvar, azaz hatalmas beomlott barlangrészekbõl keletkezett sziklafalú dolina, valamint az Alvilág, a földalatti nagyméretû patakos barlang. A Belvedere sziklaponkja csodálatos kilátópont a Nagy Portáléval szemben, a sziklahomlokzat 120 m magas, ebben nyílik a hatalmas bejárat, magassága 60-70 m, szélessége 30 m és gótikus stílust idéz. Az Elõcsarnokon át jutunk a Belsõ várudvarba. Itt balra van a Sötét-kapu (az Alvilág ablaka) nagy sziklaleszakadással, megközelíteni sem szabad, mert halálra zúzhatjuk magunkat. Ha a kirándulók megindítják a köveket, az Alvilágban járókat megölhetik. A föld alatti patak zúgása felhallatszik a nyíláson át. A Külsõ várudvarba az Elõcsarnok érintésével a Tunnelgádoron át lehet jutni. A Külsõ várudvart 200 m-ig emelkedõ szirtek határolják. Legszebb része a "Tátra - Mátra - Fátra" hármas sziklacsúcsa. Innen nyílik az Alvilág kapuja, a 3 m magas és 10 m széles nyílás. A sáros, csúszós lejtõn óvatosan le lehet ereszkedni oda, ahol az Alvilág patakja tombol. Ez a Czárán-terem, ahonnan még a vízfolyással szemben eljuthatunk (mellesleg ember nagyságú nedves sziklákra felmászva) az Alvilág ablaka alá és erõs megpróbáltatást átélve kimászhatunk innen a Belsõ várudvarba. Itt érdemes megpihenni, mielõtt még elhagynánk a Csodavárat! Némi személyes élmény, hogy a Csodavárban az Alvilág bejárása után a sokat próbált turista csapat csak ült, teljesen hatása alá került a látottaknak és az átélt élményeknek. Senkinek sem kellett mondani. hogy óvatosan lépkedjen, ne térjen le az ösvényrõl, itt mindenki érezte, hogy könnyen életveszélybe kerülhet! Pádisról is egésznapos úttal kell számolni a nehéz terep miatt, bár a távolság csak 5 km.
  
• Galbinária: Czárán által felfedezett vidék a Galbina forrásvidéke. Legizgalmasabb része a Galbina-kõköz (Cheia Galbenei), amelynek érdekességei a következõk: Eminenciás-esés � a Galbina legalsó kitörése, legyezõ alakú, 10 m magas esés. A barlangba az esés felsõ részén be lehet hatolni és hosszan követni lehet a föld alatti vízfolyást. Az utat Czárán vésette ki; Kõsisak - a Colosseum elsõ sziklaalakzata, ahová a vízesés melletti rönkhalmon lehet feljutni; Ihar-park - az itt álló iharfákról kapta nevét, jobbról egy kisebb patak zuhatagai omlanak alá, le lehet menni a Galbina föld alatti folyásához, egészen a Bujdosó-esésig és a Nagy Ablakig. A nyíláson át felhallatszik a patak zúgása; Sziszifusz köve, amint épp megindulni készül a mélységbe; A Colosseum páholya - innen látható a 20 m mélységbe zuhanó Bujdosó-esés, felette a Capitolium bástyája nevû szikla, ettõl balra a sziklagádorban Czárán egy 70 m magas létrát épített, ez volt a Jákob lajtorjája, amelyet a fatermelõk elpusztítottak. A sziklaszirt tetején a szónokló Ciceró szoborszerû kõalakja hajol a mélység fölé; Pokol tornáca /a nevet illik komolyan venni, most itt biztosító drótkötél is van, mert alattunk nagy a mélység, a párkányút legveszélyesebb része 65 m, de a hozzá vezetõ meredek ösvény is életveszélyes/. Látható innen a boltíves portáléjával a Colosseum kapuja és a Tomboló-esés; Galbina vízkelet (Izbucul Galbenei) ( a nagy erejû karsztforrás a Csodavárnál eltûnõ vizeket hozza a felszínre, kész folyó már keletkezése percében. A víz egy 6 m átmérõjû medencében bukkan fel és ennek szegélyén 2-3 m magas dús vízeséssel omlik alá (Minerva-zuhatag). Az út az Eminenciás-eséstõl a Minerva-zuhatagig kb. 2 óra. Megközelíteni a kõközt a Flóra-réten (Poiana Florilor) át lehet, alsó része 700 m magasságban van, közepén az EKE-forrással (jóvizû, erõs karsztforrás, mely a kövek között bukkan fel). A rét felsõ része keskenyebb és meredek, 900 m-en van, a Galbina-szirt (Piatra Galbenei) több, mint 300 m-rel magasodik fölé. A réten több esztena is van. A közelben van az Eszkimó-jégbarlang (Ghetarul Focul Viu), amelynek jégalakzatai az Eszkimó és az Eszkimóné (aki minden nyáron a rásütõ naptól elolvad, majd a rákövetkezõ télen az Eszkimó újra megnõsül), továbbá a Jégkút, a Nagy jégzuhatag és a Megfagyott vízesés. A jéglejtõ csak alpinista felszereléssel járható.